Budapest decemberi turistaforgalma a nyári csúcsot közelíti

A budapesti belvárosi karácsonyi vásárok gazdasági hatása ma már messze túlmutat a vásári standok bevételén. A 2025-ös nyitvatartás időszakában a Budapestre érkező egy- és többnapos látogatók becsült teljes költése megközelítette a 225 milliárd forintot. A budapesti karácsonyi vásárok gazdasági és társadalmi hatását vizsgáló friss kutatás szerint a rendezvényekhez köthető közvetlen és közvetett adó- és járulékbevételek a tavalyi évben meghaladták a 30 milliárd forintot is.
Budapest turizmusában látványos átrendeződés zajlik. Míg egy évtizeddel ezelőtt a nyári hónapok jelentették az egyértelmű csúcsidőszakot, mára december is a főváros legforgalmasabb hónapjai közé került. A külföldi vendégek által eltöltött decemberi vendégéjszakák száma 2017 és 2025 között 705 ezerről 1,6 millióra emelkedett, miközben az augusztusi forgalom ennél jóval lassabban nőtt. A decemberi vendégforgalom 2025-re gyakorlatilag felzárkózott a nyári csúcsidőszakhoz, a jelenlegi növekedési pálya alapján pedig 2026-ban december válhat Budapest legforgalmasabb turisztikai hónapjává a külföldi turisták vonatkozásában.
Az erősödésben fontos szerepet játszanak a nemzetközileg is ismertté vált Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas karácsonyi vásárok, valamint hozzájárultak a Városháza Parkban és a Deák téren a főváros által szervezett vásárok is.
Az IFUA Horváth által készített gazdasági hatástanulmány szerint a rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai költés 2025-ben elérhette a 91 milliárd forintot.
„A karácsonyi időszakban Budapestre érkező egy- és többnapos bel- és külföldi látogatók nemcsak a vásárokban költenek, hanem szállást foglalnak, éttermekbe járnak, közlekednek, vásárolnak, és kulturális programokon vesznek részt. A teljes látogatói költést közel 225 milliárd forintra becsüljük, amelynek 40 százalékát rendeltük a vásárok turisztikai vonzerejéhez, hiszen a karácsonyi időszakban ezek az említett vásárok önálló desztinációs célként szolgálnak mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. A 91 milliárd forint tehát becsült gazdasági hatás, nem közvetlenül mért vásári árbevétel” - emeli ki Ürögi Tamás, az IFUA Horváth principálisa, a Közszolgálati Kompetencia Központ vezetője.
A vásárok ráadásul ingyenesen hozzáférhető családi és közösségi programokkal teszik élővé Budapest ünnepi köztereit, közös élményt biztosítva a helyi lakosság és a látogatók számára.
A növekvő téli kereslet a szállodapiacon is érezhető.
A budapesti szállodák átlagos kihasználtsága 2025-ben már 71 százalékot ért el, a nettó átlagos szobaár pedig 110 euróra emelkedett. A szálláshelyek árbevétele 27 milliárd forintról 59,7 milliárd forintra növekedett, de a keresleti oldal is jelentős ugrást mutat: a budapesti szálláshelyek vendégeinek száma közel duplájára, 400 ezer főről 762 ezer főre nőtt.
A főváros nemzetközi elérése is jelentősen javult: A budapesti repülőtér utasforgalma 2022 és 2025 között 61%-kal, 12,1 millióról 19,6 millió főre nőtt. Az Olaszországból repülővel érkezők száma 2022 és 2025 között 89%-kal, közel 1,2 millió fővel emelkedett. Spanyolország mutatta a legerősebb bővülést: az utasszám 2022 és 2025 között 113%-kal, több mint 1 millió fővel nőtt, 2025-re pedig közel megduplázódott 2019-hez képest. A Németországból érkezők száma 2022 és 2025 között 56,5%-kal, közel 688 ezer fővel emelkedett. A negyedik negyedévi légi forgalom ráadásul gyorsabban bővült, mint a hagyományosan erős nyári időszak.
„Budapest számára komoly lehetőség, hogy a decemberi vendégforgalom már megközelíti a nyári csúcsot. Az erős téli szezon a szálláshelyeknek, az éttermeknek és a kulturális szolgáltatóknak is új üzleti lehetőségeket teremt az év végén. A nemzetközileg ismert belvárosi karácsonyi vásárok olyan vonzerőt adnak a városnak, amely köré többnapos utazást lehet tervezni, és amelynek során a vendégek Budapest számos más élményét is felfedezhetik” – mondta Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója.
A karácsonyi vásárok gazdasági jelentőségét az állami és önkormányzati bevételek is mutatják. A hozzájuk kapcsolódó fogyasztás becsült adó- és járulékhatása 2025-ben meghaladta a 30 milliárd forintot.
A legnagyobb tételeket az általános forgalmi adó, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok állami bevételi jelentették. A rendezvények működtetése ezenfelül az adóbevételeknél jóval kisebb mértékben, de bevételeket hozott az önkormányzatoknak is különböző díjak formájában.
Az Advent Bazilika korábban négy alkalommal is elnyerte Európa legjobb karácsonyi vásárának címét
A vásárokon működő vállalkozások forgalma szintén jelentősen emelkedett. A kutatásban megkérdezett kiállítók (akik a vásárosok 40%-át fedik le) együttes árbevétele 2022 és 2025 között 10,6 milliárdról 16,5 milliárd forintra nőtt, miközben kifejezetten a vásárokon realizált bevételük 149 százalékkal bővült. A mintegy másfél hónapos adventi időszak így már éves árbevételük közel egyharmadát adja. A cégek összesített adózott eredménye is emelkedett, bár az inflációt figyelembe véve a nyereség növekedése jóval visszafogottabb volt.
Budapest téli turisztikai vonzerejét a karácsonyi vásárok nemzetközi ismertsége is erősíti. Az Advent Bazilika korábban négy alkalommal is elnyerte Európa legjobb karácsonyi vásárának címét, és a nemzetközi turisztikai ajánlókban is rendszeresen szerepel.
A nemzetközi online keresésekben a karácsonyi vásár Budapest kiemelt attrakciójaként jelenik meg, a keresések 75%-ára az Advent Bazilika vásár jelenik meg.
Az adatok alapján a spanyol, olasz és német érdeklődés is kiugróan erősödött, a budapesti adventi utazásokat pedig sokan már hónapokkal korábban tervezik. A karácsonyi vásár tehát már önmagában desztinációs attrakció, nem csupán egy program a városban. Az Advent Bazilika mára sikeresen kilépett a hagyományos régiós vásárok köréből, és a közép-európai prémium kategória élmezőnyében helyezkedik Bécs, Strasbourg és Nürnberg karácsonyi vásárai mellett. 2022 és 2025 között az Advent Bazilika és a Vörösmarty vásárok együttes látogatószáma 63%-kal emelkedett, így 1,6 millióról 2,6 millió főre nőtt. A decemberi külföldi vendégéjszakák száma közel megduplázódott (+96%).
A belvárosi karácsonyi vásárok így mára a főváros egész éves turisztikai versenyképességének fontos tényezőivé váltak.
A szervezők a válogatott kézműves és gasztronómiai kínálattól az ünnepi környezeten át a helyszíni működésig egységesen magas minőségre törekednek. Gondoskodnak a terek ünnepi díszítéséről és folyamatos tisztaságáról, a karácsonyfákról, a helyszíni biztonságról, valamint a Vörösmarty-szobor tisztításáról és téli védelméről is. Az ingyenes kulturális és családi programok pedig az évi többszázezer budapesti látogató számára is kiemelt találkozóhellyé teszik az ünnepi eseményeket. A vásárok a magyar kézműveseknek és fellépő művészeknek nemzetközi közönséget, a civil és egyházi szervezeteknek pedig megjelenési és adománygyűjtési lehetőséget biztosítanak. A szervezők segélyszervezetekkel együttműködve teremtenek lehetőséget arra, hogy a látogatók támogatása eljusson a rászorulókhoz. Idén, azzal, hogy a főváros visszakapta vagyonkezelési jogát a tér felett, a Vörösmarty téri vásár is része a budapesti adventi ünnepnek, a főváros saját cége által szervezett Városháza parki és Deák téri eseménnyel együtt.

A főváros visszakapta vagyonkezelési jogát a tér felett, így a Vörösmarty téri vásár is része a budapesti adventi ünnepnek (Fotó: Vörösmarty Classic Xmas)
„Az adventi időszak különleges lehetőség arra, hogy a város közösségei találkozzanak egymással. A karácsonyi vásárok nemcsak turisztikai látványosságok, hanem olyan közterek is, ahol ingyenes kulturális programok, koncertek és családi események várják az érdeklődőket. Emellett fontos szerepük van abban is, hogy helyet adjanak a jótékonysági kezdeményezéseknek és az adományozásnak" – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
Az idei, 2026-os Advent Bazilika és Vörösmarty Classic Xmas november 13-tól várja az érdeklődőket Budapesten, a Szent István-bazilika előtt és a Vörösmarty téren.
Az IFUA Horváth 2026. októberi tanulmánya az AVB Kft. megbízásából készült. Nyilvános turisztikai statisztikákra, vállalati beszámolókra, szervezői adatokra, kérdőíves kutatásra és gazdasági modellezésre támaszkodik.


